Adalék az Egy polgár vallomásai III. kérdéséhez
Márai Sándor főművének (Egy polgár vallomásai) kapcsán az irodalomtörténet eddig két dologban értett egyet: az 1934-35-ös keltezésű és első kiadású szöveget 1940-ben Márai cenzúrázta, majd csonkán jelentette meg, illetőleg a vallomások közvetlen folytatása a Föld,föld!… emlékirat. Az előbbi a gyerekkortól a 30-as évekig követi az „életrajzot”, utóbbi 1944-el indít, és 1948-ig, az emigrációig vezet el.
A kérdéskörbe irodalmi szenzációként robbant be a 2013-ban megjelent Hallgatni akartam című írás (melynek feltételezése először Bod Péter fejében fordult meg), majd ezt követően, fél év múlva a helyreállított Egy polgár vallomásai cenzúrázatlan változatának kiadása, mely szinkronszövegként mindkét változatot megjeleníti. A Hallgatni akartam kapcsán sokan puszta reklámszövegnek hitték a hangzatos szlogent (hogy tudniillik az „Az Egy polgár… folytatása”), holott a kézirattári anyagok és Márai Naplóinak árulkodó sorai egyértelmű eligazítást adnak. „És meg kell írni az Egy polgár III-at”, jegyzi be Márai a Naplójába, később pedig „Most már befejezem a Föld, föld!…-et” – mindkettő az emigráció időszakából, 1949-ből és 1970-ből.
A torzónak tűnő (valójában az is) Hallgatni akartam azonban sok tekintetben átfedést mutat a Föld, föld!… eredeti fejezeteivel (ismétlések, témák újra kibontása stb.), melyeket Márai eleinte gondosan félretett, majd újra elővett, végül pedig elhagyott az ismertté vált Föld, föld!… lapjai közül. És mindenki úgy vélte, hogy a naplófeljegyzésekben is fel-felbukkanó Egy polgár III. maga az ismert Föld, Föld!… (Magán a kéziraton is szerepel az Egy polgár vallomásai III. cím, áthúzva, visszaírva, változó fejezetszámokkal tarkítva, mindez több változatban megírt szövegek előtt; az ismert Föld, föld!…-ben mindennek nyomát sem látjuk, a hiányzó részek pótlására Márai az 1945-ös Verses könyv verssorait használta föl, miközben jól érzékelhető, hol döccen az elbeszélés folyamata.)
Nos, az igazság középütt húzódik. A kézirattári kutatás és a különféle szövegek összevetése most már egyértelművé teszi a bonyolult kérdéskört, és világossá válik, hogy az 1972-es első kiadás (s miután ennek alapján készült a korábbi magyar kiadás is, következésképpen a magyar olvasók sem ismerték az eredetit) egy korábban írt kéziraton alapszik, mely történetesen az említett Egy polgár vallomásai III.
Márai ugyanis valóban megírta ezt a harmadik részt, tette mindezt 1949-ben, Posillipóban, csak ebben a formában soha nem adta ki. E kézirat tartalmazza a Hallgatni akartam néven megjelent kötet anyagát, illetőleg a későbbi Föld, föld!… első fejezetét, majd egy ismeretlen második fejezetet, ami 1948-cal zárja az élettörténetet. A hetvenes években Márai visszatért a kéziratokhoz, kiemelte a papírok közül az első fejezetet, átírta, kihagyta a Hallgatni akartamot és a második fejezetet, majd megtoldotta két újabb fejezettel: ez lett az ismert Föld, föld!… című kötet.
A jelen kiadás viszont a teljességet szolgálja, amikor egyszerre tartalmazza mind a hiányzó fejezeteket, mind pedig a későbbi, ismert szöveget. Így érthető, hogy mi is történt valójában: Márai a „nyersanyagot” már nem tudta volna megjelentetni a megírást követően (gondoljunk csak arra, hogy a Sértődöttek harmadik kötetét, a Művészet és szerelem címűt majd egy évvel korábban, 1948-ban bezúzták), az emigrálás viszontagságai közepette másutt sem nyílt lehetősége a kiadásra, így a kézirat az asztalfiókban várta jobb sorsát vagy a jobb időket. A téma persze nem pihent, számos történet, esemény, politikai reflexió visszaköszön a Szabad Európa Rádiónak írt jegyzetekben, illetve az időszak Naplóiban.
A kézirat azonban egyben maradt, de önálló kötetként való kiadásának nem láttuk értelmét, hiszen akkor az ismert Föld, föld!… első részét is ki kellett volna adni az Egy polgár vallomásai III. cím alatt. Ezért kézenfekvőnek tűnt az eleve kétverziós kézirat szétválasztása: 2013-ban megjelent Hallgatni akartam címmel mindaz, amit Márai nem emelt ki belőle a Föld, föld!… számára, most pedig, a jelen kötetben kiadásra kerül valamennyi ismeretlen fejezet. Az eredmény pedig egy különleges, több szövegréteget mutató, egymásra utalgató emlékirat-együttes, melyben van egy első, kétverziós fejezet (1949-ből és 1972-ből), két második fejezet (az 1949-es eredeti és az 1972-es) valamint egy harmadik fejezet (szintén 1972-es).
Márai Sándor halálának 25. évében így válik teljessé a Vallomás: Egy polgár vallomásai, Hallgatni akartam, Föld, föld!… – A teljes változat. Időben 1900-tól 1948-ig, terjedelemben pedig mintegy 1500 oldalon.
